HTML

Háztervezés

Építészmérnökként családi házak és társasházak tervezési, kivitelezési, felújítási munkáival foglalkozom. Naponta készítek árajánlatokat kisebb-nagyobb munkákra, amelyekről - úgy gondolom - hasznosak lehetnek annak is, aki az ajánlatkérésig ugyan nem jutott el, de építési, felújítási munkához konkrét árakat keres a költségei tervezéséhez. (Csiky Botond építészmérnök)

Facebook:

Ajánlott oldalak:

Családi ház tervezése, építése: árak, kivitelezési tanácsok

2012.06.19. 08:00 Nap-Lak

Felelős műszaki vezetés: válaszfalak

Címkék: válaszfalak

rizspapír válaszfal.jpg

 

Ahogy a körítő- és teherhordó falakról, úgy erről a témáról is könyvtárat lehetne megtölteni. Igaz, nem ugyanolyan nagyot, de lenne itt is miben elmélyedni. De itt sem ezt fogom tenni, csak leírok néhány szempontot, ami segíthet kiválasztani, hogy mi mellett döntsünk. Csak a lakáson belüliekről ejtek szót, a lakáselválasztó, irodai és egyéb most nem fér bele.

Először is azt vegyük sorra, hogy milyen elvárásokat támasztunk a válaszfalakkal szemben. A legfontosabb, hogy elzárják egymástól a tereket, méghozzá nem csak vizuálisan, hanem akusztikailag is. Szülőként senki nem szereti áthallani a kamaszgyerek zeneimádatát (ami kivétel nélkül ellentétes a szülő ízlésével), gyerekként pedig nem jó falon keresztül instrukciókat kapni a házimunka elvégzését illetően (ami mindig rossz időben jön). Ehhez tömege kell legyen a falazatnak, és folytonosnak, mert kis lyukak (a hang hullámtermészete miatt, de ezt most nem vesézem ki) is nagyon leronthatják a hangszigetelést. Teherbíróságot is elvárunk tőle, mert egy-egy konyhaszekrénynek, könyvespolcnak telepakolt állapotban tekintélyes súlya lehet. Mivel ezek a födémet terhelik, és nem az alattuk álló másik falat, így lehetőleg könnyű anyagból kell készüljenek (de ez ellentmond a hanggátlásnak). A legutolsó pedig, hogy lehetőleg olcsó legyen, de ez meg mindennek ellent mond, mert ami olcsó, az ritkán jó. Ne vegyenek óccó kínai válaszfalat!!!

 

Válaszfal tégla.png

És akkor nézzük, hogy milyen lehetőségeink vannak.
Az első, és legtöbb helyen használt, a válaszfal tégla. Egyszerű rakni, elég nagy a tömege ahhoz, hogy jól szigeteljen, de emiatt nehéz is. Vakolni kell, ami drága, és a villany- illetve gépészeti vezetékeket bele kell vésni. Így a kivitelezése nem a legolcsóbb. Akkor működik jól, ha két födém közé be tudjuk szorítani, ezt úgy érjük el, hogy a mennyezetnél ékekkel szorítjuk össze. Négy sornál magasabbat egy nap nem nagyon lehet rakni, mert a habarcsnak szilárdulnia kell.

 

DSCF0060.JPGDSCF0059.JPGDSCF0056.JPG

 

A fentiekből, ha nem is egyenesen, de az következik, hogy a válaszfaltégla tetőtérben nem a legideálisabb, mert nem tudjuk kiékelni, ugyanis ezt csak a tetőszerkezethez tehetnénk meg, de az tilos! (Mivel a fa állandóan mozog, így nem ad biztos megtámasztást). Ide én inkább a gipszkarton falazatot javaslom. Igaz, ennek a hanggátlása nem annyira jó, mint a tégláé, de sok előnye van. Könnyű, kevesebb kosszal jár a szerelése, hidegben is elvégezhető. Mivel üreges a szerkezet, így az elektromos és gépészeti vezetékek elhelyezése leegyszerűsödik, olcsóbb lesz. Szerkezetileg jobban „összedolgozható” a gipszkarton álmennyezettel, így a sarkokban kisebb a valószínűsége a repedések megjelenésének. (Ez a tetőtéri téglafalaknál elég gyakori jelenség). 

 válaszfal ytong.jpg

 

Az ytong válaszfalazat egy köztes megoldás. Könnyebb a téglánál, nem kell vakolni (persze ehhez olyan kőműves kell, aki nem célzóvizet, hanem vízmértéket használ), a teherbírása is jó, és könnyű vésni, mert elég puha. Drágább a téglánál, de ha a kétoldali habarcsot és annak munkadíját levonjuk, akkor már érdemes rajta elgondolkodni. De ennél is igaz, hogy akkor működik jól, ha kiékelik, tehát tetőtérbe inkább a gipszkarton.

Persze ezen kívül még sok egyébből lehet válaszfalat készíteni, tanúbizonyság erre hazánk-szerte rengeteg hétvégi viskó, panellakás és kalákában felépített családi ház, de ezek inkább maradjanak egy letűnt kor kényszerű barkács-mestereinek a leleményei.  

 

Szólj hozzá!

2012.06.17. 00:47 Nap-Lak

Felelős műszaki vezetés: teherhordó falak

Címkék: tartófal

blogfal01.JPG

Ez az a témakör, amiről könyveket lehet írni, és mivel ezt már mások megtették, így én nem megyek bele a részletekbe, csak pár hasznos dolgot érintek. Ebben a fejezetben a tartó- és külső (szaknyelven körítő) falakról fogok beszélni, és a családi házakat érintem. Ezek készülhetnek téglából, betonból, vályogból, könnyűszerkezetből, fából, és egyéb új anyagokból.

A mai trend szerint blokktéglából készítjük ezeket a szerkezeteket (legalábbis a családi házak zömében). Sok anyaggal próbálták már a téglát helyettesíteni, és egyes paraméterek tekintetében tudtak is jobbat kitalálni, de az általános „tudásban” nem sikerült lepipálni ezt az ősrégi anyagot. Mik ezek: teherbírás, páraáteresztés, hőszigetelés, hanggátlás, fagyásállóság, tartósság, stb…

 

blogfal02.jpg

A megfelelő anyag kiválasztásához tudnunk kell, hogy milyen elvárásokat fogalmazunk meg a házunk falazatával kapcsolatban. A legfontosabb talán, hogy nyáron hűvösen tartsa a belteret, télen pedig ne kerüljön csillagászati összegekbe a fűtésszámla. Olyanokra most nem térek ki, hogy ne dőljön a fejünkre a tető, mert ez gondolom evidencia

Télen ehhez jó szigetelésre van szükség, amit most már nem a tégla old meg, hanem a külső felületre felragasztott hőszigetelés. Ami egy nagyon ügyes megoldás, egy baja van, hogy a falazat páraáteresztését nagyban lecsökkenti. Ez a modern épületek egyik rákfenéjét adja, mert a feldúsult pára a falszerkezetben (különösen frissen készített házak esetében), penészesedést okoz. Sok mindent lehet ellene tenni, de a legolcsóbb a sűrű szellőztetés.. Ezen nem azt értem, hogy egy szobában bukóra hagyjuk az ablakot, hanem egy rövid idejű, általános nagy légcserét. Magyarán szólva nyissunk ki minden ablakot.

 

blogfal03.jpg

A nyári hűvösséghez a falazat hőtehetetlenségére van szükségünk. Ez azt jelenti, hogy hiába süti a nap heve, nem tud a szerkezet átmelegedni, és ezért belül hűvös marad. Ezt tudták régen a parasztházak vastag vályogfalai, kis ablakai. Csak a vastag fal téglából drága. Ezért itt is a szigetelés segít, mert távol tartja a napsugarakat a téglafelülettől. Nekünk csak annyi a dolgunk, hogy megoldjuk a hidegen tartást. Ennek módszere az éjszakai szellőztetés, majd a napközbeni nyílászáró árnyékolás (redőny, zsalugáter, pergola…).

Összegzésképpen annyit mondhatok, hogy egy jó hőtehetetlenséggel bíró (ez főleg a tömegtől függ) falazatot kell ellátni vastag szigeteléssel. Erre a kisméretű tégla lenne a legjobb, de ennek kivitelezése drága, így marad a blokktégla, mert ennek anyag és munkadíja a legköltséghatékonyabb. Ebben a szerkezetben a teherhordás, hanggátlás, hőtehetelenség hárul a téglára, a hőszigetelés pedig a homlokzati szigetelő rendszerre.

Szólj hozzá!

2012.06.04. 22:16 Nap-Lak

Felelős műszaki vezetés: Alapozás 2

Címkék: alapozás

Folytatom az alapozást, habár itt már a föld felett vagyunk, de szerkezetileg még az alaptesthez tartozik.

Egyre több helyen (én is ennek a híve vagyok) terveznek egy vasalt alaplemezt az épület alá. Ez úgy működik, mint egy födém, alulról tárcsaként összefogja az épületszerkezetet. Kicsit úgy kell elképzelni, mint egy dobozt, amit ha csak felül kötözök meg, attól az alja szétnyílhatna, de ha alul is összefogom, akkor sokkal masszívabb lesz.

Csatolok egy lábazati metszetet, és utána elmagyarázom, hogy mi mire való.

 Hát akkor:

Az alaptestet befejeztük olyan magasságban, ahol az eredeti terepszint véget ér, mert így egyszerű a kivitelezés. De mivel a talajtól általában 30-60 cm-re felemeljük a padlószintet (ennek okaira nem itt térek ki), ezért kell egy lábazatot készíteni. Ezt a legegyszerűbben zsalukőből tudjuk megoldani, de ha szerkezeti okok miatt vasalás is kell bele (ekkor már talpgerendának hívjuk), akkor monolit betonból állítjuk elő, zsaluzással, ami drágább.

A jobb hőszigetelés miatt, hogy a padlónál ne legyen hőhidunk, a lábazatot is leszigeteljük egészen az alaptest tetejéig.

Berajzoltam az alaplemezbe a vashálót és a beton tetjére a talajpára elleni szigetelést. Ez utóbbi egy réteg bitumenes vastaglemez. A hegesztett háló 4.2-6-8-as (mm) lehet, ezt a statikus írja elő. A hálók átfedése (ahol egymás mellé kerülnek, és toldjuk őket) 30 cm, ez két négyzet. (Ezek a hálók általában 15x15-ek)

Végezetül egy kivitelezésen készült két kép, és néhány tanács.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A zsalukő közötti feltöltést és sóderágyat nem kell tömöríteni! Mivel ez a lemez bemegy a falazat alá, vele együtt fog süllyedni ahogy az épület megkapja a végleges terheket, és kell tudni lefelé mozogni. Ez nem azt jelenti, hogy sittlerakónak használjuk, földet és sódert kell szétterítsünk!

A vasháló akkor működik jól, ha alulról, és felülről is beton veszi körül (ez a vasbeton alapvető lényege, így dolgoznak együtt). Ha a sóderágyra fektetjük a hálót, és rázuttyintjuk a betont, akkor ez nem lesz tökéletes. Először egy réteg beton (kb 3 cm), majd az előre leszabott hálók, és utána a többi beton. Persze, ez csak mixerrel és pumpával oldható meg, mert kézi keverésnél az első réteg megköt, és így nem alkot majd egységes lemezt a felsővel.

Házilagos kivitelnél marad a képen látható megoldás, de betonozás közben, a már eltakart hálókat, egy kampóval meg kell emelgetni, hogy a beton be tudjon menni a háló alá. Lehet, hogy most pár szakember a fejéhez kap, de tisztában kell lenni a magyar valósággal.

 

Szólj hozzá!

2012.05.22. 14:45 Nap-Lak

Felelős műszaki vezetés: alapozás

Címkék: alapozás

A tervezés és a kivitelezés mellett fel szoktak kérni felelős műszaki vezetői feladatok ellátására is. Ha a Megrendelő nem szakember, vagy nem ér rá, akkor az én feladatom, hogy az építkezés sarkalatos pontjainál ellenőrizzem a kivitelező(ke)t. Egy most futó munkán fogom bemutatni, képekkel együtt, hogy milyen fázisoknál, mire kell ügyelni.

Alapozás:

Az alaptestek mélysége és szélessége a tervben előírt kell legyen. Ha ezt nem tartják be, akkor az később az épület egyenlőtlen süllyedéséhez, ez pedig repedésekhez vezethet.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A munkagödör alja szilárd talaj kell legyen! Puha, visszaömlött földre nem lehet rábetonozni, mert itt később nagyob lesz a süllyedés, és a tartószerkezet meg fog repedni. Ha valahol beomlik a földpart, azt ki kell lapátolni, és az alaptest szélét be kell zsaluzni. Mint a képen látható példánál is ezt előírtam.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Általában az alapozás vasszerelés nélkül történik, erre csak rossz minőségű talaj esetén van szükség, de egyre több helyen a biztonság miatt készítenek minimális mennyiségű vasalást. Ahhoz, hogy ez hatékony legyen, statikusnak kell megtervezni, hogy hova, mekkora mennyiség kerüljön!

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az alaptestek családi ház esetén nem kívánnak nagyon erős betonminőséget (a statikus műleírás ezt tartalmazza), így nem érdemes ezzel spórolni (bontásból visszamaradt törmelék beledobálásával), mert hibás kivitelezés esetén a károk nagyok, a javítás költséges.

Szólj hozzá!

2012.05.21. 15:30 Nap-Lak

Mennyibe kerül felépíteni egy háromszintes villát?

Címkék: költségterv

Leendő tulajdonosai az egyik dél-budai kerületben szeretnék felépíteni ezt a mediterrán jellegű házat. Részletrajzokkal és költségkiírással együtt megkaptam a részletes tervet is, így itt az árajánlat a kivitelezés költségeire tartalmazza.

A látványterv:

3szintes_latvanyterv01.jpg

Alaprajzok

Pince:

3szintes_alaprajz-pince.png

Földszint:

3szintes_alaprajz-foldszint.png

 Emelet:

3szintes_alaprajz-emelet.png

Az épület általam készített költségvetése PDF-ben letölthető innen. Az árajánlat tájékoztató jellegű és a 2011. év végi árszinten készült.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása