Ha a tetővel már tisztában vagyunk, akkor nézzünk a lábunk elé vagy inkább alá, és tekintsük meg, hogy mi újság van az alapozás körül.
Ez a szerkezet azért fontos, mert az épület összes terhét közvetítőként az alap adja át a talajnak. Emiatt a kialakítása attól függ, hogy milyen masszív vagy épp laza szerkezetű földre épült a házunk. Családi házak esetében, a mi éghajlatunkon ez többnyire sávalap. A neve onnan jön, hogy a falak alatt a földbeásva egy sávként követi azokat.
Anyagát tekintve régebbi épületeknél (50-80 évvel ezelőtt készültekre gondolok) tégla vagy kő, amúgy az esetek többségében beton. Ezt csak úgy tudjuk megállapítani, ha valahol a külső fal mellett ásunk egy gödröt.
Amit ilyenkor figyelni kell:
- A vastagság. Ez legkevesebb 40 cm legyen, ha felette tartófal vagy külső fal található.
- A talajszint alatt legyen legalább 80 cm-el.
- Ne legyen rajta fagyásnyom, repedés.
A rossz szerkezetű alaptestek javíthatók, de ehhez már statikus szakvéleménye kell, nem bonyolódom bele, hogy milyen eljárások jöhetnek szóba, mert az nagyon hosszú lenne.
Ha alapsüllyedésből eredő károk találhatók, akkor sem kell azonnal megriadni. Azt érdemes ebben a témában laikusként megérteni, hogy mi okoz ilyet:
- Eleve rosszul készült. (Ócska anyagból, szakszerűtlenül, stb...) Ilyen házat ne vegyünk, mert ha már az építkezés elején anno elfogyott a lelkesedés a precíz munkához (vagy eleve nem is volt ilyen késztetés), akkor milyen lehet a felmenő szerkezet!!!
- Ha egy jól elkészített ház hosszú éveken át áll mint a cövek, majd egyszer csak repedések jelennek meg a falán, jelezve a süllyedést, ez azt mutatja, hogy az alap alól eltünt a talaj. Ez szinte kivétel nélkül annak a következménye, hogy a víz elmosta a földet. Már csak azt kell megkeresni, hogy ez miért történt. Ez lehet esővíz, rétegvíz, csőtörés. Meg kell szüntetni az okot, ki kell javítani a problémát és mehet minden a régi kerékvágásban.
Összegezve: az alapozási hibák javíthatók, de költségesek, lehetőleg olyan házba szeressünk bele, ami biztos lábakon áll!
